Regensburg, Passau & boarder-passing…

Udv ujra! Kicsit meg vagyok csuszva az utemtervvel sajnos, van amikor nem ugy jon ki a lepes, hogy gep ele uljek es jelentkezzek.

De nem adom fel, mert szeretem ezt csinalni, oromet okoz, kikapcsol. Plusz szerencsemre az elmult napokban visszajelzeseket is kaptam, pozitivakat, amik epito hatassal voltak ram, hogy igen, erdemes lehet folytatni ezt az oldalt, es tovabbra is “jelenteni” a helyzetet ott, ahol vagyok. Ez csodalatos erzes, koszonom Nektek!

Szoval, mai nap (datum szerint julius 9-e), Regensburg. Egy csodas varos. A Dunan elso megallonk, hiszen eddig a Csatornan hajoztunk, es reggel 8 ora korul ertunk a Dunara. Itt meg nem annyira latvanyos, nem annyira szeles, es egyaltalan nem kek.

Es balra lathato a Kek Duna, jobbra pedig a Csatorna!
Es balra lathato a Kek Duna, jobbra pedig a Csatorna!
Oszinten. Ha nem szoltak volna, meg ha nem tudnam mar, nem is vettem volna eszre...
Oszinten. Ha nem szoltak volna, meg ha nem tudnam mar, nem is vettem volna eszre…
- Ott vagyunk mar? - Nem. - Es most? - Nem. - Es most? - Igen! - Tenyleg? - NEM!
– Ott vagyunk mar?
– Nem.
– Es most?
– Nem.
– Es most?
– Igen!
– Tenyleg?
– NEM!
Csak a szokasos latvany, semmi mas.
Csak a szokasos latvany, semmi mas.

Minden vendeg azonnal kiszurja ezt a hibat. “De nekem azt mondtak, hogy a Kek Dunan fogunk hajozni. Az messze van meg? Nem holgyem, ez mar a Duna. Ertem en, de mikor erunk a Kek Dunara? Holgyem, ez csak a neve, hogy Kek Duna. Ez a Kek Duna”. Es akkor mindegyik elmorzsol egy kis konycseppet a szeme sarkaban, hogy ez igy nem ervenyes… Dehat sajnos ez van, onthetunk bele nekik kek festeket, hogy kek legyen… Szoval ilyen, kicsit vegyes erzelmekkel kezdik meg az utukat a Dunan. Elso – technikai – megallonk mar Regensburgban van, vagyis a hataran, egy zsilip elott kitesszuk a vendegeket, ahonnan busszal indulnak be a varosba a turara. Megyek most veluk en is! Marmint nem a turara, csak a busszal be a varosba. Mr. Rock is velem tart, jajj de jo ido lesz ez 🙂 Felszallunk a buszra civilben, szinte egy vendeg sem ismer fel minket. Addig jo, nem tudjak, mik a terveink.

Elindul a busz, 13 perc mulva mar le is szallunk, es elvalunk a csoporttol. Irany a bevasarlo resze Regensburgnak. Random bemegyunk az elso uzletbe, csak ugy nezelodni, meg talan venni is valamit. En itt meg is talaltam, amit kerestem, meghozza ugy, hogy nem is kerestem. Vegre talaltam egy nekem is tetszo, kellemes, kenyelmes, elegans fekete cipot. Felprobaltam, es meg a merete is stimmelt. Ezt nem hiszem el. Nemetorszag egyre jobban megfog, egyre tobb olyan dolgot ad, amire nem is szamitok.

Eloszor talalkozom Vele, aztan masodszor is talalkozom Vele! Olyan erzeseket adott vissza, amiket reg tapasztaltam. Aztan itt tudok talalkozni legidosebb unokatestveremmel is, mig otthon nem sokszor lattuk az utobbi idoben egymast. Most pedig ez a cipo. Kis dolgok, apro cseppek az elet vegtelen tengereben, de megis, mosolyt csal az arcra, az pedig sohasem rossz. Na de lenyegtelen is, utam folytatodik tovabb, egyenesen Regensburg egyik – ha nem a legjobb – pizzeriajaba. L’Osteria. Nevezzetek meg ezt a jegyet. Vagyis jegyezzetek meg ezt a nevet! Erdemes ide eljonni, benezni, ha itt van dolgotok. Frekventalt helyen, a kozpontban, terasszal, kedves, segitokesz szemelyzettel (Cochemmel azert meg mindig nem lehet egy lapon emliteni), es nagyon finem, nem mellesleg hatalmas pizzakkal! A rendelest mar elore megkaptam a hajon: Quattro Formaggi nelkul nehogy vissza merjem tenni a labam! Igy hat gyorsan beszereztem egyet, majd gyorsan irany vissza a hajo, hogy meg jusson ido az en reszem elfogyasztasara.

A regensburgi katedralis. Impozans. Magas. Szeles. Lenyugozo.
A regensburgi katedralis. Impozans. Magas. Szeles. Lenyugozo.
Barhonnan neztem, nem fert bele egy kepbe. Az S3-as ehhez kicsi...
Barhonnan neztem, nem fert bele egy kepbe. Az S3-as ehhez kicsi…
Es egy foto profilbol is
Es egy foto profilbol is
Majd egy teljes arcos :)
Majd egy teljes arcos 🙂

20150709_125825

Itt a sarkon, balra, L'Osteria, ott fent meg egy igencsak jo, es eleg hires pekseg! Don't miss it!!!
Itt a sarkon, balra, L’Osteria, ott fent meg egy igencsak jo, es eleg hires pekseg! Don’t miss it!!!
Helyszini tudositonk
Helyszini tudositonk

Este sajnos innen is indulas van tovabb Nem maradunk itt ejszakara. Pedig erdekes lenne, az mar egyszer biztos. Talan ha egyszer majd latogatoba jovok, kiprobalom az itteni ejszakai eletet 🙂 Talan. Addig is, nem marad mas, mint a munka. Az utazas tovabb. Az arca, a mosolya, a hangja. A kedvessege. A hianya. De nemsokara fordulunk vissza, es egyre csak kozelebb leszek majd Hozza. Este egy kis edzest meg beiktatok, mert hat azert valahogy ki is kellene nezni.

Masnap reggel meg mindig Nemetorszagban vagyunk, de mar nagyon kozel a hatarhoz. Passau. A harom folyo varosa (Duna-Inn-Ilz). Gyonyoru hely. Ha valasztanom kellene egy nemet varost viz kozeleben, hogy hol elnek, Passau az elso haromban lenne, annyi biztos. Csodalatos hely. Meg tavaly szerettem bele. Egyik reggel kimentem egy kavezoba a varosba, hogy egyek egy szendvicset meg igyak egy Cappuccinot. Jartam az utcakat, szebbnel szebb helyek voltak nyitva. Egy ido utan mar csak be kellett valahova fordulnom, hogy leuljek, rendeljek, es fogyasszak. Igy hat a Foteren elhataroztam magam, bementem egy kis kavezoba. Kellemes, meleg szinek, mosolygos arcok mar reggel (!!!). Egy kis csoda volt, hazilag keszitett peksutemeny es szendvics illata jarta be az egesz teret. Nehez szavakat talalni ra. Kiultem az ablak melletti kis asztalhoz, a kave frissen orolve, szinte azonnal erkezett. Kicsit huvos volt aznap reggel, szoval a forro kave maga volt a megvaltas. A bogre atmelegitette a kezemet, egy korty eleg volt ahhoz, hogy belulrol is elarasszon. Az uvegen keresztul neztem kifele, hogy milyen itt az elet. Es szepen lassan elkezdett elni, ebredni a varos. 1-2 auto jart itt, emberek, dolgozok, anyukak, iskolasok, ovodasok. A templom harangja 7 orat utott, gyonyoruen hangzott. Es pont a hetedik kongatas vegere, mint egy jelre, megerkezett a szendvicsem is. Egy tokeletes reggel volt. Beleszerettem ebbe a varosba. Es nem csak emiatt. Megmutatom, tobbek kozott meg mi miatt.

Nos, mint emlitettem, Passau a Harom Folyo varosa. Ott a Duna, mint a fo folyo, az igazi nagy ero. Jobbrol omlik bele az Inn, mint egy kisebb ero, hogy ketten felerosodve, mindent elsodorjanak, ha kell. S vegul, jegyezzuk meg, balrol, megszeppenve, a sarokbol kikukucskal es csordogal az Ilz. Cuki. Es ez az egyik legnagyobb szepsege Passaunak. Ahogy egy felszigeten fekszik, ahogy a ket fo folyo osszefolyik, s mint valami manipulalt kep, a szinuk egymasnak feszul kozepen, de szabalyosan elvalasztva maradnak. A kastely fent a dombteton. A templom a varos kozepen. A park a sziget vegeben es a varos masik oldalan. Szavakkal nem lehet leirni.

Ez alkalommal, hogy bemutassam Passaut, osszekotottem a kellemest a hasznossal ismet. Pontosan! Futas volt! Futas fel a hegynek (dombnak, meg a varnak – a szerk.), korbe a tetejen, le a varbol (ugyesen mondtad, buszke vagyok Rad – a szerk.), vissza a varosba, vegig a fouton, at a masik oldalra a parkhoz, majd vissza a hajohoz. Es mindez pontosan igy tortent! Igy hat elindultam otthonomtol, at a hidon, majd fel a lepcsokon. Aztan meglattam egy kis erdei utat, lepcso nelkul, emelkedve, kitaposva. Ez az en terepem, gondoltam, es elindultam.

Feluton felfele ez a latvany fogadott.  Muszaj voltam megallni, hogy megorokitsem.
Feluton felfele ez a latvany fogadott. Muszaj voltam megallni, hogy megorokitsem.
Alattam nem tudom mennyivel folyt (vagyis meg mindig folyik) a Duna
Alattam nem tudom mennyivel folyt (vagyis meg mindig folyik) a Duna

Par kep utan folytattam utam. Feljebb, es feljebb. Mar azt sem tudom, merre vagyok hirtelen. De csak megyek elore, felfele, vissza nem fogok fordulni. Nem bizony, az nem en vagyok! Gyors pillantas a gps-re…

… es reklam kovetkezik: Kollegank futasanak rogziteseben a RunKeeper applikacio segitett, mely gyors, felhasznalobarat, egyszeru kezelofelulettel, es szemelyre szabhato beallitasokkal rendelkezik. Ha megbizhato, jo futotarsat keres, aki mindent adatot elraktaroz Maganak, a RunKeeper az On valasztasa!…

… es maris tudom, merre kell menni. Egyszer csak azt veszem eszre, hogy mar nincs feljebb. Elfogytak a lepcsok. Itt vagyok a tetejen, de hat itt semmi sincs… Na igen, egy kicsit messzebb van maga a var, itt pedig csak egy ret van, parkoloval. Mit  tesz ilyenkor a jo sportember? Hat alfut a parkolon keresztul a varig! Es amikor odaer?

Mar ezert megerte felmenni. Ralatni az egesz varosra. Az, hogy milyen illatok terjengtek a faszerkezet alatt, inkabb nem akarom leirni, csak ehesebb leszek
Mar ezert megerte felmenni. Ralatni az egesz varosra. Az, hogy milyen illatok terjengtek a faszerkezet alatt, inkabb nem akarom leirni, csak ehesebb leszek
Selfie-zz Passauval a hatterben! Pipa!
Selfie-zz Passauval a hatterben! Pipa!

Akkor tud kesziteni ilyen fotokat is. Nem maradtam sokaig ott, nem maradhattam, hiszen ment a hajo, plusz a futast nem szabad hosszan megszakitani. Szoval, induljunk tovabb, menjuk keresztul a varon, futva! A turistak elegge fura szemmel neztek ram. Mindenki szep ruhaban, vagy valami kenyelmes, de azert utcara valo ruhaban setal, fenykepezkedik. En meg itt jovok, rovidgatya-atleta kombo, izzadva, fotozva. Nem illik ossze a ket kep nekik, ebben biztos vagyok. Na de nem is ebedelni jottem fel, akkorr meg nezhetnek 😛

Szoval, mikozben millio szempar szegezodott ram futas alatt, akkor is dokumentaltam az esemenyeket. Parancsoljatok:

Eloben nagyon menon nezett ki, remelem kepen is visszaadja a latvanyt
Eloben nagyon menon nezett ki, remelem kepen is visszaadja a latvanyt
Oda vezetett a hid, az udvaron bent pedig ket etterem talalhato. Befutottam, aztan fordultam is ki egybol :)
Oda vezetett a hid, az udvaron bent pedig ket etterem talalhato. Befutottam, aztan fordultam is ki egybol 🙂
Semmi extrem, egyszeruen csak szep - szerintem
Semmi extrem, egyszeruen csak szep – szerintem
Es a hid alatt is elhaladtam. Arra volt a kiut, na
Es a hid alatt is elhaladtam. Arra volt a kiut, na
Ott, a tavolban olvad ossze a Duna es az Inn. Latjatok, hogy mennyire kulon marad a ket folyo szine?
Ott, a tavolban olvad ossze a Duna es az Inn. Latjatok, hogy mennyire kulon marad a ket folyo szine?
Kell ennel szebb hely? Mondjuk mostmar tudok egyet ;)
Kell ennel szebb hely? Mondjuk mostmar tudok egyet 😉
Orakig lehetne itt alni es gyonyorkodni. De most nincs erre ido...
Orakig lehetne itt alni es gyonyorkodni. De most nincs erre ido…
Nem lehet megunni. Ezert is fogok majd visszajonni ide kerekparral Budapestrol! Valaki csatlakozik?
Nem lehet megunni. Ezert is fogok majd visszajonni ide kerekparral Budapestrol! Valaki csatlakozik?

Ezutan mar “csak” le kellett szaladni a lepcsokon, at a Dunan, el az Inn partjaig, meg vissza a hajohoz.

Szep itt vegigsetalni (vegigfutni, ha mar az elejetol azt kamuzod, hogy futsz - a szerk.).
Szep itt vegigsetalni (vegigfutni, ha mar az elejetol azt kamuzod, hogy futsz – a szerk.).
Tenyleg csak szeretni lehet
Tenyleg csak szeretni lehet

Irany vissza a hajo, lassan indulunk. Pont jol jott ki a lepes, meg belefertem a szunetbe, egy napozast-blogolast is megengedhettem magamnak a teraszon. Igy hat irany a szoba, honom ala csapom a gepet, felcaplatok a tetore, ing le, napra ki, gepet asztal ala az arnyekbe, es kezdodhet a munka. Azert tudnek igy elni, ha ebbol is meglehetne elni. De hat ez nem az a mufaj. Igy csak szorakozas-napozas lesz, ami most nagyon jo. Az idojaras tokeletes, a nap sut, a szel finoman fuj, a hajo elindul, korulottem a taj pedig valami elkepeszto. Nagy erokkel haladunk lefele, igy gyorsan el is erjuk az elso zsilipet Passau utan. Eddig a zsilipig szo szerint a nemet-osztrak hataron hajoztunk. Jobb kez fele (ha menetiranyban allsz – a szerk.) nemet fennsegterulet, balra mar Ausztria. A zsilip az igazi valaszto, hiszen a tuloldalon mar csak piros-feher-piros zaszlo lobog mindenhol.

Herzlich Wilkommen am Jochenstein!!!
Herzlich Wilkommen am Jochenstein!!!
Gyuri bacsi jon...
Gyuri bacsi jon…
... es ha szukseget erzi, egy kicsit megtolja. Na de nem am a hajot. Az egesz bolygot elforgatja egy kicsit :D
… es ha szukseget erzi, egy kicsit megtolja. Na de nem am a hajot. Az egesz bolygot elforgatja egy kicsit 😀
Azt nem mondtak, hogy uljunk le
Azt nem mondtak, hogy uljunk le
Kozel volt, mit ne mondjak. Meg meg is erintettem az ujjammal, ulve. Allva megfejelem!
Kozel volt, mit ne mondjak. Meg meg is erintettem az ujjammal, ulve. Allva megfejelem!
Itt meg ez is turistalatvanyossag, megg tananyag is.
Itt meg ez is turistalatvanyossag, meg tananyag is.

Es igen! Kijottunk a zsilipbol, ez mar Sogorek foldje, Ausztr(al)ia. A vendegek nem tudjak eldonteni, melyik is. Tedd a kezed a szivedre, es kerdezd meg magadtol. Ausztria vagy Ausztralia? Miben hasonlit a ketto a neven kivul? Na igen…

Felso Ausztria szinte ugyanolyan, mint a Rajna, a Majna, a Mosel. Annyi a kulonbseg, hogy mig a nemeteknel a hegyoldal szolovel van zsufolasig, addig itt fakat latsz. Tomenytelen mennyisegbben, meretben, mindenhol. 20150710_134159

20150710_142150

20150710_142214

20150710_143412

20150710_145738

20150710_145755

20150710_151612

20150710_151655Ez is lelegzetelallito, szep, csodas, csak mas modon. Viszont, ami szamomra azonnal szembetunik: a megszamlalhatatlan kerekparos! Szeptemberben remelhetoleg en is koztuk leszek majd! 🙂

Este Linzben leszunk mar (voltatok, nezd mar meg a mai datumot – a szerk.), munka utan ismet fut a csapat. Kepeket nem tudok kesziteni, a fenyviszonyok mar nem lesznek megfeleloek… Legkozelebbi jelentkezesemig mindenkit olelek-puszilok, legyetek jok, ha tudtok, a tobbi nem szamit! 🙂

S most, mint egy megerdemelt dolog, johet az edzes. Ujra. Vegre. 🙂

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s