Heidelberg, Phylosopher’s Hike

Ismetelten jelentkezem, innen a fedelzetrol. Eppen elindultunk Pozsonybol, es

“Zúzunk az éjszakában
én meg pár haver
na mondd csak, mi a pálya
ha hívnak, menni kell…”.

Fluor Filigran

Egyenesen Becsig, ujra. Mar csak kevesebb, mint 4 het van hatra a szezonbol. Ahogy most kinezek az ablakon, latom, ahogy az utcai lampak fenye felcsillan a viz felszinen, narancsosra festve a hajo keltette hullamokat. Minden kis mozzanatnak, pillanatnak van utorengese, ami zavarossa teheti a legnyugodtabb vizeket is. Hat meg egy hajo, ha arral szemben megy!

Uj fejezetet kezdek a blogolasban, nekikezdek az angol resznek is. Errol kernek majd a post vegen egy visszajelzest, hogy mit gondoltok rola, mennyire ertheto, atlathato, van-e egyaltalan ertelme.

Szoval, mint azt a cim is jelzi, ismet sportolni voltam. Tetszik ez a hike-olas. Kint a termeszet lagy olen, csendben, nyugalomban sportolni, vilagot latni. Bejovos dolog. Szerencsemre egy kedves CM volt velunk, szoval elmehettem a csoporttal – 4 ember rajtam kivul – a turara. Mainzban kidobtak minket a hajorol, onnan busszal vittek tovabb Heidelbergbe. Az ut nagyjabol 1 ora, de vegig szep tajon keresztul halad. Idegenvezetonk nagyon elemeben volt, nem is banta senki.

Mainz az egyik legregebbi nemet varos, meg a kelta idokben alakult ki. Kesobb egyike volt annak a het varosnak, ahonnan a kiralyok, uralkodok kivalaszthattak maguk kozul A Vezetot. Mainz nagyon jo anyagi helyzetben volt, koszonhetoen a folyoknak, hiszen a Rajna szalad vegig mellette, valamint a Majna is ide torkollik. Szoval anyagilag megerte itt lenni, es ezt parszor ki is hasznaltak.

Van egy tortenet, miszerint a kiraly hazasitani akarta a lanyat. Ehhez meg kellett olni egy sarkanyt. Szokasos story. De! A kis kiralyfi megolte a sarkanyt, megfurdott a vereben egy fa alatt, es igy sebezhetetlenne valt. Csakhogy nem vette eszre, hogy furdes kozben egy falevel esett a hatara, vagyis volt egy pont, egy res, ahol at lehetett hatolni a pajzson. Innen pedig ki lehet talalni. Szerelmi haromszog jott letre, kesobb atalakult szerelmi negyszogge, es Fohosunk felesege kisegitette uj udvarlojat. Ferje, a halhatatlan hatara rajzolt egy “X”-et, oda, ahol a level volt. Szoval, a kovetkezo csataban “veletlenul” hatbalotte a herceget, aki ennek kovetkezteben termeszetesen nem elte tul az utkozetet.

Egy masik lanyat pedig Attilahoz adta felesegul, szoval mi magyarok itt is megjelentunk. Nem is gondoltam volna.

Ezekrol a tortenetekrol pedig egy opera is keszult Wagner altal. 14 ora hosszu, s ha jegyet szeretnel valtani ra, jobb, ha felkeszulsz a sorbanallasra. Na nem olyanra, mint valamelyik nagy uzlet 70%-os learazasanal. Az kutya fule ehhez kepest. Itt kerem 12 (!!!) evet (!!!!!!!!) kell varni arra, hogy sorra kerulj. Ezek utan mar nem is annyira rossz az a fel oras sorbanallas a kasszanal, igaz?

Ismet uton!
Ismet uton!

20151003_092127 20151003_103834 20151003_104758 20151003_104914

Megerkeztunk Heidelbergbe vegul, es elhagytuk a busz masik felet. Mi, kereken 5-en leszalltunk, es talalkoztunk idegenvezetonkkel. Helyi lakos, mint kiderult, Andreasnak hivjak, nyugdijas ugyved, most idegenvezeto. Nagyon sokat tud, de tenyleg. Es Nemetorszagban el, az orszagban, ahol az autopalyan nincs sebessegkorlatozas. Elmondasa szerint o ezt ki is hasznalta egyszer, ugy igazabol. A szenvedo – vagy pont nem szenvedo – alany egy Saab volt, amikor is sietnie kellett haza, igy hat egeszen 275-ig tornazta fel a sebessegmero mutatojat. Gondolom tisztaban volt a lehetseges jogi kovetkezmenyekkel, igy konnyu… Na de ennyit a sztorizgatasrol, indulas hegynek felfele! Eloszor is at kell kelni a folyon, es pont itt van egy hid. Alattunk eppen egy teherhajo emelkedik felfele a kovetkezo szintre, igy ezt a folyamatot vegignezzuk. Kivulrol latva azert megis csak mas, mint a fedelzetrol.

20151003_105225 20151003_105234 20151003_105251 20151003_105842 20151003_105855

Mikor kiment a zsilipbol, indultunk tovabb. Elmagyarazta gyorsban, hogy mire szamithatunk a kovetkezo 1,5-2 oraban. 100 meter szintemelkedes, aszfaltozott-foldes-koves-sziklas uton felfele, utana sik terep, csodas kilatas, a termeszet lagy ole, majd lepcsok lefele, keszuljunk fel. En, mint fiatal, mint szemelyzeti tag haladtam a sor vegen, segitve a kicsit lassabban haladokat, de egeszen ugyesen masztak ok is felfele. Par szaz meter utan megalltunk, hogy benezzunk egy etterembe. Meselt itt is rengeteg dolgot. Az egyik legregebbi es leghiresebb etterem itt, anno a diakok ide jartak tanulni, inni, es kardozni. Miiii?

Igen-igen, kardozni. Es meg milyen diakok fordultak meg itt! Mark Twain, Otto von Bismark, hogy csak az igen neveseket emlitsem meg. A hely neve Hotel Hirschgasse, regebben csak kis fogado volt, mostmar tagja a Small Luxury Hotel (SLH)-lancnak, ami elmondasa szerint nem egy rossz megiteles, sot! Gyorsan berohant, kerdezett kettot, es mar mehettunk is be nezelodni. Kis etterem, fa asztalok, benne meg a pengek altal vagott melyedesekkel, nevekkel. Antal Renato, ezt Neked ajanlom!!!

20151003_110114 20151003_110211 20151003_110436 20151003_110512 20151003_110551

O. v. Bismarck
O. v. Bismarck
Full with tattoos :D
Full with tattoos 😀

20151003_110625

Small Luxury Hotels
Small Luxury Hotels

Tovabb indultunk, ujabb meredek resz, folyamatosan felfele. Neha megalltunk, hogy tudjon beszelni, mivel a ketto egyszerre az o koraban mar nem a legegyszerubb feladat. De senki nem banta, erdekes, vicces torteneteket osztott meg a kis csoporttal. Az ut, a termeszet, az egesz annyira bekes, tiszta, lenyugozo volt. Mindenki ezerrel fenykepezett, tenyleg nem mindennap jar ilyen helyen az ember. Es ahogy tapasztaltam, nem is kihalt ez a hely, szembe csoportok ereszkedtek le, nehanyan Segway-jel. Tudjatok, az elektromos ket kereku egyensulyozo-gep. Kulturaltan, egyes sorban, csendesen.

20151003_111148 20151003_111205 20151003_112135 20151003_112143  20151003_112605

Segway
Segway

20151003_112851

Senki nem uvoltozott, senki nem halgatott zenet, egy eszmeletlen termeszetes kornyezet volt. Lassan az aszfaltozott utat felvaltotta a foldes, koves szakas. Tablakat nem nagyon hasznaltak, inkabb a kovekbe vestek bele, rajzoltak ra, mi merre van, melyik iranyba haladj tovabb. Egyebkent siman el lehetne tevedni. Elmondta, nem fogunk a legtetejere felmaszni, mert sajnos arra nincs eleg ido, de igy is azert egy szep tavolsagot fogunk teljesiteni. Amikor pedig utunk legmagasabb pontjara ertunk, a terep egyenesse valt. Nem emelkedett, nem sullyedt. Az mar igazi turazos resz volt, foldut, kovek, sziklafal, susnyas, es a legfontosabb: lelegzetelallito kilatas. Egymast kovettek a jobbnal jobb fotozasi lehetosegek, szebbnel szebb kilatassal.

20151003_113231 20151003_113642 20151003_113732 20151003_114226 20151003_114234 20151003_114349 20151003_114519 20151003_114527 20151003_114829 20151003_115137 20151003_115157 20151003_115216 20151003_120144 20151003_120343

Nem is csodalkoztam, hogy gyorsan lemerult – megint… – a telefonom, nem nagyon tettem le a kezembol. Folyamatosan meselt, megallt, mutatta, mit merre nezzunk. Mint kiderult, Heidelberg az egyik, ha nem a legmelegebb homersekletu varos Nemetorszagban. Az helyi egyetem Europa 3. egyeteme volt, amelyik megepult, meghozza nem is akarhogy. Heidelberg kiralya ellatogatott a romai papahoz, hogy segitseget kerjen tole az egyetem epitesere. A pap aldasat adta, egy kis anyagi juttatas elleneben. A kiraly belement, es olyan trukkot huzott elo, amire jozan ember nem gondolna. Behivta a zsidokat a varosba, hogy telepedjenek le, eljenek itt, cserebe viszont azert fizetniuk kellett. Apropenz volt ez a szamukra, de a kiralynak pontosan jol jott, hiszen az osszegyujtott osszegbol fizette ki a papat, aki aldasat adta az egyetemre. Szoval Heidelbergnek van egy egyeteme a romai pap segitsegevel, a zsidok penzebol. Erdekes, mit ne mondjak.

From North-Africa!
From North-Africa!

20151003_120456

Tree No. 1
Tree No. 1

20151003_120808

Kis csoportunk
Kis csoportunk

20151003_122512

Tree No. 2
Tree No. 2

20151003_122636 20151003_122901

Egy regebbi terkep, es szinte meg ma is igy nez ki :)
Egy regebbi terkep, es szinte meg ma is igy nez ki 🙂

Ezek utan egy kicsit az utazgatas jott szoba, ki, mivel, merre, mikor. Valaki emlitette, hogy a rivalis ceggel is volt mar, de a mienk jobb. Erre csak annyit mondott Andreas: “Szamomra a Viking olyan, mint az IKEA.”

Nem ellenkeztunk, egyet ertettunk vele. Elindultunk lefele, lepcsok sorakoztak a labunk alatt, valamint ismetelten bamulatos kilatas. Szebbnel szebb volt ismet a latvany, plusz olyan erdekessegekre is ravilagitott, amit magunktol nem vettunk volna eszre. Peldaul az egyik fa, amelyik Europaban egyaltalan nincs jelen, hiszen egy afrikai szarmazasu, itt viszont megis megmaradt, el es virul egeszsegesen. Datolyafa, palmafa, volt itt minden.

20151003_123411

"There's a lady who's sure all that glitters is gold And she's buying a stairway to heaven."
“There’s a lady who’s sure all that glitters is gold
And she’s buying a stairway to heaven.”
Mr. Director
Mr. Director

20151003_124005

Tedd szet a ket kezed!
Tedd szet a ket kezed!
Elfelejtettem. Feltunk egy Ferrari is
Elfelejtettem. Feltunk egy Ferrari is
Csoport-kep sajat modra
Csoport-kep sajat modra

20151003_124806 20151003_124824

Ottan e!
Ottan e!
A kozeppontban: Andreas!
A kozeppontban: Andreas!
A regi varoskapu
A regi varoskapu
Es O az az Uriember!
Es O az az Uriember!
Ott fent van a legmagasabb pont. Na oda nem mentunk most fel :( Majd legkozelebb!!!
Ott fent van a legmagasabb pont. Na oda nem mentunk most fel 😦 Majd legkozelebb!!!

20151003_130640

Leertunk a varosba, at a regi hidon es a varkapu alatt. A szoborrol csak annyit, hogy egy uriemberrol szol, aki hat halmozta az elvezeteket. Nem kell itt semmi rosszra gondoni, semmi drog vagy alcohol, szerencsejatek. Csak hat a nok… A gyengei voltak, hogy szepen fogalmazzak. O pedig megadta magat nekik, valamint – a tortenetek szerint – tobb tucat gyermeket a vilagnak. Es ok mind a sajat kastelyaban laktak. Nem lehetett egyszeru az elet.

Korbejartuk Heidelberg ovarosat, a templomot, elertunk a foterre, a kozepen termeszetesen egy szokokuttal. Mint kiderult, ez a ter egy igen fontos csomopont volt a regebbi idokben, hiszen itt szelte at egymast a Roma-Koln es a Parizs-Praga kereskedelmi utvonal. Szoval foglamasan teltek itt a hetkoznapok mar akkoriban is, hat meg most, amikor konkretan az egesz ter tele van turistakkal, ettermekkel, teraszokkal, felszolgalokkal. Maga a kut sem mindennapi, a szegenyek epitettek, egy kis reprezentativ jelleggel a gazdagok elnyomasa ellen. Az uriember szebbik felere felbiggyesztettek egy oroszlanfejet, mint az uralkodot jelkepezven, hogy a pornep pontosan tesz ra, a maga modjan. Megkerdezte, hogy latjuk-e, hol van az oroszlan feje. Mindenki nezelodott, kereste, majd az egyik no szinte feluvoltott: a seggen. Nesze neked kultura.

A templom oldalaban egy kocsma. Just in Germany! :D
A templom oldalaban egy kocsma. Just in Germany! 😀
S a Foter , messzirol
S a Foter , messzirol

20151003_131245 20151003_131253

Ott bizony, nezd meg alaposabban a szobrot!
Ott bizony, nezd meg alaposabban a szobrot!

Volt meg egy kis idonk, igy hat elkalauzolt minket az egyik helyi sorkertbe, mint a megerdemelt jutalom elfogyasztasara. Kovettuk, biztunk benne. Es milyen jol tettuk. Hatul talaltunk helyet 6 fore, elfoglaltuk a szekeket, rendeltunk. Kertunk perecet, szigoruan hazi keszitesut, valamint sort. 4 buzasor es ket barna, termeszetesen hazi. Elbeszelgettunk meg egy kicsit, ki honnan jott, mit csinal, hova megy tovabb. Jol telt az ido, es azon vettuk eszre magunkat, hogy 5 perc mulva talalkozas van a buszmegalloban.

Szigoruan orzott hely!
Szigoruan orzott hely!

20151003_132117 20151003_132213

BierZeitung
BierZeitung
A jol megerdemelt jutalom!
A jol megerdemelt jutalom!

Felalltunk, fizettunk, irany vissza a gyujtopontra. Felugrottunk a buszra, es irany egyenesen Rudesheim. Mert hogy Mainzban csak technikai megallo volt, pont annyira, hogy kiszalljunk, a hajo indult tovabb Rudesheimig. Ez a hely mar kicsit ismerosebb volt, tobbszor jartam mar itt, futottam parszor, de meg mindig szep. Es, es!!! Az egyik sarkon van egy autosbolt. Igen, tudom, ez nem indit be senkit, lassan minden masodik sarkon talalni egy szalont. De ez nem szalon, nem am. Itt, ahogy lattam, csak olasz kocsik voltak a kirakatban. De nem a legujabb Alfat vagy Fiatot kell keresni. Lancia Delta HF Integrale, Fiat 124 Abarth, regi Maserati, szinte mar – meg gyari allapotban. Nem volt idom alaposabban vegignezni a kirakatot, nemhogy bemenni. De legkozelebb mar biztos jobban megvizsgalom, mi van ott.

Nos, hat ez volt a napom Heidelbergben, a Philosopher-hike turan. Nem telt unalmasan, egy finom edzesnek is felert. Nagyon orultem, hogy eljohettem, innen is koszonom mindenkinek. Es termeszetesen, csak ajanlani tudom!

Es most, Holgyeim es Uraim! Kapaszkodjanak meg a biztonsagi ovukben, kovetkezo post ugyanez lesz. Csak angolul! Kivanjatok sok sikert! J

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s